A II. liga 14. fordulójában Csóka Bálint góljával 0:1-es sikert arattunk az MŠK Puhó otthonában.
Több mint két év elteltével ismét győzelem a Puhó ellen. A meccs nem a legideálisabb állapotú pályán zajlott a Vágmentén. Az átázott és a hepehupás gyep megnehezítette a kombinatív játékot, és ehhez idomult mindkét csapat taktikája is. A hazaiak felívelésekkel próbálkoztak, a mi játékosaink inkább egyénileg igyekeztek villogni, gyakori kapura lövésekkel. A nyitó negyedórában Owusu, Csóka, Demjanovič és Szlogai is próbálkozott a tizenhatoson kívülről. A 17. percben egy egyéni akciót követően Csóka vitte be a labdát a tizenhatosba az ellenféltől szorongatva. A külsővel leadott első lövését még védte a hazai kapus, ám a kipattanóból Bálint már eredményes volt. A hazaiak több alkalommal is közel jártak az egyenlítéshez, főleg pontrúgásokból veszélyeztettek. Pavlovič nagyjából négy méterről tévesztett kaput, Holiš szöglet utáni fejese pedig fölé szállt.
Aktívan kezdtük a második félidőt, de az idő múlásával a hazaiak vették át az irányítást és a büntetőterületen belülről veszélyeztettek. Mi ismét a gyors ellentámadásokban bíztunk, és az egyik ilyen után Csóka járt közel a második góljához, akinek a lövését azonban az utolsó pillanatban Kaufman blokkolta. Együttesünk cseréi után ismét feléledtünk, többször is gyors kontrát vezettünk, de hiányzott a jobb befejezés. És mivel a hazai csapat sem tudott betalálni, megőriztük a 0:1-es előnyünket.
Michal Kuruc: „Már a felkészülés során is foglalkoztunk azzal, hogy nedves és gyors lesz a talaj. Igyekeztünk egyszerűen futballozni és gyakran kapura lőni. A gólig remekül teljesítettünk, de azt követően kicsit kevesebbet birtokoltuk a labdát, a játékosok inkább a védekezésre összpontosítottak, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy szerdán nehéz meccset abszolváltak. A második félidőben a hazaiak veszélyesebbek voltak, belőtték a labdákat a védelem mögé, amivel veszélyeztettek, de ellenálltunk és örülünk a győzelemnek.”