A kupasikert meglovagolva győzelem a bajnokságban is

Ködös, néha kevés beszűrődő napfény. Nemcsak a vasárnapi récsei időjárás volt ilyen, hanem a mérkőzés képe is. A találkozón teljes egészében megmutatkozott a tény, hogy az utolsó őszi forduló zajlott, így tehát nem sok szép megoldást láthattunk. A tabella legalján tanyázó hazai gárda akart, ám hiányzott a nagyobb minőség a kombinációkban, a mi oldalunkon pedig az volt látható, hogy 30 nap alatt immár a nyolcadik tétmérkőzésünkön léptünk pályára. A 4. percben egy pontrúgás után veszélyeztetett a Récse, ám Veszelinov a jól időzített kifutásával szűkítette a hazaiak befejező játékosának a lövési szögét, aki csak a gólvonalon álló védőnknek rúghatta a labdát. A24. percben Nagy indította Szabót, aki helyet csinált magának a tizenhatosban, majd háttal a kapunak Bögi elé tálalt, aki a második hullámból érkezve épphogy fölé durrantott. A hazaiak főleg rögzített játékhelyzetekből veszélyeztettek, akárcsak a 27. percben, amikor is egy szögletet követően a középhátvéd Egbe még Veszelinovnál is magasabbra emelkedett, de a kapus mellett a kaput is átfejelte. A 42. percben egy újabb sarokrúgás után a tizenhatos vonaláról tüzelhettek a hazaiak, Nagy blokkolt, a megpattanó labda pedig csak pár centiméterre suhant el a bal kapufánk mellett. Az 53. percben a bal oldali vonalnál a csereként beállt Baéz és Pančík játszott össze, utóbbi kiváló beadást küldött a tizenhatosba, amely után Nagy Péter fejese már utat talált a kapuba. A meccs hátralevő részében támadtak a hazaiak, ám csak helyzetféleségeket tudtak kialakítani és ha kezdett volna komolyabbá válni a helyzet, akkor Veszelinov kapus hárított. Nekünk is volt egy óriási lehetőségünk, amikor is a 79. percben Bögi Baézhoz passzolt, ő betört a tizenhatosba, kicselezte a hazai kapust, aki azonban képes volt visszanyúlni a labdáért, megakadályozva Baézt, hogy az üres kapuba passzoljon. A találkozó legvégéig képesek voltunk ellenállni a hazai rohamoknak és fontos három pontot szereztünk.

Michal Kuruc: „Nem volt egyszerű győzelem. Az első félidőben semmiképpen sem úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna, így nagyon elégedetlenek voltunk. A második játékrészben kicsit elkezdtünk küzdeni, futni, ütközni. Egy jól sikerült beadás segített minket a gólhoz. A mérkőzésre kilátogató néhány néző tapsa a hazaiakat illeti, akik élettel telibbek, kellemetlenek voltak, haraptak a pályán. Örülünk, hogy eredményességben sikerrel hoztuk le ezt az összecsapást, az előző hetek menetrendje nagyon kemény volt. Ráadásul még egy meccs vár ránk a messzi Tőketerebesen, amely előtt négy játékosunk is válogatott összetartásra utazik. Küzdenünk kell, megpróbálni pontokat szerezni és pozitívan zárni az őszt.”